Muci immáron 5 hónapos. Csilli-villi, napról-napra hosszabb szőre van, vadiúj fogsora, mint egy fehér gyöngysor csillog a lemenő nap fényében, szemei, mint sötétbarna drágakövek ragyognak okos arcán 😀
Na de félre a tréfával. Mindamellett amit fentebb írtam, igaz.
Egyre jobb barátok Lucával. Ez egyfelől nagyon örvendetes, másrészt viszont sajnos egyre több negatív mudis tulajdonságot vélek felfedezni Mucin. No persze ezek nagy részét Rumitól (is) tanulja. Például egyre gyakrabban ugat a kapu előtt elhaladó idegenekre. És mintha élvezné. No persze akad sok pozitívum is. Látja, hogy a mudik milyen lelkesen labdáznak, vagy agilityznek és ebből is sokat tanul.
Amúgy nagyon jókat játszanak Lucával, tegnap épp a kötélhúzás volt napirenden, amit mindketten nagyon élveztek, Luca, amikor Muci elengedte a kötél végét, erőszakosan visszaadta neki, hogy menjen tovább a játék. ezen meg is lepődtem, mert az általam eddig ismert ebek, ha kötélhúzásosdit játszottak, egy idő után mindig összeverekedtek.
Annak is nagyon örülök, hogy, amikor sétálunk, legalább annyit rohangál, mint a mudik és ugyanúgy bírja, sőt, ezen a héten végre újból elkezdtünk futni járni, és ő is jön velünk és nagyon élvezi. Sokat töprengtem, hogy nem korai-e, de Muci nagyon jól érzi magát közben és kicsit sem fárad el.
A másik, ami fura, hogy egyre inkább kint érzi jól magát, éjjel is, pedig már mínuszok vannak. Kikéredzkedik és esze ágában sincs visszajönni. Valamelyik hajnalban kinéztem a konyhaajtón, és Muc az ajtó elé ideiglenesen, lépcsőként odarakott téglákon aludt édesdeden.
Ma először edzettünk labdával az agility pályán. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem tudtam jutalomfalattal motiválni, mert nem volt elég éhes, így került elő a sípolós süni. Számomra is meglepő módon teljesen rágerjedt és már 5 akadályos kombinációt is tudtunk futni. Na jó, ez egy U alak volt 4 akadállyal és egy kúszóval, de akkor is büszke vagyok!
A labdázáshoz azért hozzátartozik, hogy gyakran úgy érzem magam, mint egy golf, vagy teniszpályán egy labdaszedegető. Muci nem hozza vissza a labdát. Nagyon nem. A koncepció a következő: 2 ugyanolyan labdát dobálok neki felváltva, amiket mondjuk nevezzünk A és B labdának. Eldobom A labdát, Muci elrohan érte, a szájába veszi, mire én elkezdek tőle elfelé szaladni, miközben mozgalmi dalokat megszégyenítő lelkesedéssel hívom magamhoz. Muci egy ideig szalad utánam, de aztán tétovázni kezd. Ekkor előveszem B labdát, persze erre Muc bepörög, és megintcsak szalad utánam, de persze közben A labdát kiejti a szájából. Ekkor eldobom B labdát, lehetőleg az ellenkező irányba, de végülis mindegy, és amíg ő elszalad érte, én begyűjtöm A labdát, és kezdődik az egész előlről. Nekem persze gyorsan kell felszednem az épp nem Mucinál lévő lasztit, lehetőleg még akkor, amikor Muc épp a másikért szalad, mert, ha észreveszi, h nyúlok a földön lévőért, akkor arra startol rá. Ebből hosszútávon ki fog alakulni, hogy visszahozza hozzám a labdát, de jelenleg az egész úgy fest, hogy egy idióta, kutyáját megszégyenítő lelkesedéssel rohan kis sípolós kék sünikék után a réten, miközben kiskutyája remekül szórakozik.
Szerző:: muciborder 
MUCI NAPLÓJA 